• 1898 januárjában jelent meg Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és Városai sorozatának 3., Vasvármegyét bemutató kötete, melyben a Szentgotthárddal kapcsolatos ismeretek megírására Laszczik Bernát szentgotthárdi ciszterci perjelt kérték fel. A nagy formátumú, 21x28 cm-es, 622 oldalas könyv hiányt pótló monográfia, mely a megjelenése óta több reprint kiadást is megért.

 

  • 1898. február 26-án engedélyezte Szentgotthárd nagyközség képviselő-testülete a kerékpározást a település utcáin, a járdák kivételével. A Szekere is megemlékezik erről.

 

  • 1898. március 15-én Szentgotthárdon megemlékeztek a 48-as forradalom kitörésének 50. évfordulójáról. Az ünnepség résztvevői szűnni nem akaró tapssal köszöntötték a díszvendégek között helyet foglaló Hambek Alajost, nyugalmazott szentgotthárdi járásbírót, egykori honvéd századost.

 

  • 1898. június 12-én adta hírül az akkori Szentgotthárd újság, hogy elkészült az első Britannica szivar a Dohánygyárban.

 

  • 1898. szeptember 11-én a szentgotthárdi izraelita hitközség felszentelte újonnan épült imaházát a Rákóczi utcában. Ünnepi beszéde végén Friedländer Sándor rabbi szép imát mondott az előző napon elhunyt Erzsébet királyné lelki üdvéért.

  • 1893. június 26-án Szent-Gotthárd nagyközség képviselői döntést hoztak az induló algimnázium két osztályának az óvodában történő ideiglenes elhelyezéséről. A gimnázium épülete 1895-re készült el.

 

  • 1893-ban „kisebbszerű fürdő és vetkező” épült a Rába parton.

 

  • 1893. július 17-én Wellisch Bélát, a szentgotthárdi nyomda, könyv- és lapkiadó tulajdonosát felvette tagjai közé a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete. A Wellisch nyomda 1893-ban kezdte meg a munkát Szentgotthárdon a Deák Ferenc utcában.

 

  • 1893. szeptember 4-én volt Szentgotthárdon az első ünnepélyes gimnáziumi tanévnyitó. A „Veni Sancte” az apátsági templomban hangzott fel. Az algimnázium számára a nagyközségnek kellett telket, bútorzatot, felszerelést és anyagi hozzájárulást vállalnia, hogy megkapja az engedélyt az intézmény megnyitásához. Első igazgatója dr. Tóth Sándor lett. Két osztályban 70 diákkal kezdték meg az oktatást. 

 

  • 1893. szeptember 26-án volt a Szentgotthárdon a Közművelődési Egyesület alakuló közgyűlése 40 taggal. Vezetőjük Desits Gyula királyi közjegyző, egyik alelnökük dr. Vargha Gábor lett. Legfontosabb célkitűzéseik: a hazafias szellem erősítése, a művelődés segítése és a kivándorlás megállítása.

 

  • 1893. október 20-án Széll Kálmán országgyűlési képviselő vezetésével küldöttség járt Wekerle Sándor miniszterelnöknél, hogy kérje a dohánygyár Szentgotthárdra telepítését. A környékünkön nagy hagyományai voltak a dohánytermesztésnek, amire alapozhatott az 1894-ben megnyílt Magyar Királyi Dohánygyár.

 

  • 1893. október 10-én Hegyfaluban született Holpert Gyula, gimnáziumunk későbbi latin-görög-történelem szakos tanára. 1920-tól 14 éven át tanított nálunk, emellett vezette az iskolai énekkart, egyházi éneket tanított, kórusával és orgonajátékával szerepelt a miséken. Megválasztották önkormányzati képviselőnek, valamint az Asztaltársaság és a Revíziós Liga vezetőjének. 1934-ben Kaposvárra helyezték.

 

  • 1893. november 19-én ünnepelték meg a Klein kávéházban a helyi Olvasó Egylet (mely Vas vármegyében legelső volt) fennállásának 50. évfordulóját, soraikban 62 bel- és 9 kültagot számláltak. Széll Kálmánt és Vajda Ödönt tiszteletbeli tagként tartották nyilván. Az ünnepi ülésen az akkori elnökük, dr. Vargha Gábor ügyvéd tartott szívhez szóló, hazafias beszédet.

 

  • 1893. november 19-én Vajda Ödön apát 2000 forinttal támogatta a gimnázium Segély Egyletét, mely az intézmény szegény sorból származó diákjainak a tanulását segítette.

 

  • 1893. december 10-én a magyar középiskolai tanárok, köztük Tóth Sándor szentgotthárdi gimnáziumi igazgató, tanulmányúton jártak Görögországban, ahol találkoztak a híres dr. Schliemann özvegyével.

 

  • 1888. augusztus 3-án elhunyt dr. Kolossa Ferenc (sz. 1832. 09. 6-án) köz- és váltóügyvéd, a szentgotthárdi Önkéntes Tűzoltó Egylet alapítója és elnöke. A Egylet 1872-ben, Szombathellyel egy időben alakult meg. Az első években még német nyelven készültek jegyzőkönyveik. Kolossa Ferenc dr. alapította és vezette a haláláig a helyi gazdasági egyesületet is. A Szent-Gotthárdi Takarékpénztár munkáját előbb jogtanácsosként, majd igazgatóként segítette. Rendszeresen jótékonykodott. Sírja a régi temetőnkben jó állapotban megmaradt.

  • 1883. január 16-án Szentgotthárdon született Schäffer Emil ügyvéd. A jogot Budapesten és Kolozsvárott hallgatta, majd diplomás ügyvédként visszatért szülőhelyére. Hivatása mellett nagy sportbarát volt, megalapította a Testedző Kört, és neki köszönhető a teniszpálya megépítése. A rábatótfalusi és csörötneki levente egyesületek elnöke, ill. díszelnöke. Több évtizedig titkára a Szentgotthárdi Tűzoltó Egyesületnek. A helyi ipartestület ügyésze, tagja a községi képviselő-testületnek és a Vas vármegyei törvényhatóságnak, örökös tiszteletbeli elnöke a Szentgotthárdi Önkéntes Tűzoltó Egyletnek.

 

  • 1883-ban kisdedóvó létrehozását kezdeményezte Roszner Józsefné Zichy Karolina, a helyi nőegylet vezetője.

 

  • 1883-ban Rábatótfaluban Szent Flórián tiszteletére a helybeli és kivándorolt lakosai adományaiból templom épült a Szent Flórián templom.

  • 1878. augusztus 25-én született Kern József Gyanafalván (ma Jennersdorf). A fiatal, magyar érzelmű tanító 1898-ban került Szentgotthárdra, a római katolikus népiskolába. Pum Károlyt követően ő volt az igazgató 1921-tól 1936-ig. A magyarosítás terén végzett munkájáért többször is jutalmazták. A kiváló nevelő jól tudott bánni a gyermekekkel, egyházi karnagy, dalegyleti alelnök is volt.

 

  • 1878. november 4-én csatolták el a szentgotthárdi apátságot Heiligenkreuztól, és került a zirci központú magyar ciszterci rend (zirci apát) irányítása alá. A németajkú szerzetesek többsége ekkor átköltözött Ausztriába. A szentgotthárdi konvent (rendi közösség) vezetője Schill Athanáz perjel lett. A magyar vezetés alatt az elemi iskolában is érvényesült hazafias szellem, a tanítás hamarosan magyarul folyt. Schill Athanáz az eredményes magyarosítás elismeréseként 1885-ben megkapta a lovagkeresztet.

 

  • 1878. december 18-án hagyták jóvá a Vatikánban a szentgotthárdi ciszterci apátság Zirchez való csatolását.

  • 1873. február 14-én hunyt el dr. Polák Ignácz tanfelügyelő, Kethely tudós plébánosa. Szüleivel közös, méltóságteljes, gránit sírköve ma is látható a Mindenszentek templom régi sekrestyéjének közelében. A nagy műveltségű, kiváló pap 1852-től állt a plébánia élén.

 

  • 1873-ban megépült a Szentgotthárd–Graz vasútvonalnak a Jennersdorftól a stájer fővárosig tartó szakasza.

További cikkeink …

  1. 1868-as év eseményei
  2. 1853-as év eseményei
  3. 1848-as év eseményei
  4. 1843-as év eseményei
5. oldal / 8

Századok szerinti szűrés

Népszerű írásaink