- 1928. január 3-án az osztrák vámőrök a szentgotthárdi vasútállomáson Olaszországból érkezett gépfegyver-alkatrész szállítmányt fedeztek fel. A fegyverszállítási botrány a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette, az eseményeket a Népszövetség is tárgyalta. Hivatalosan sem a feladó, sem a címzett neve nem derült ki, a „bűnjeleket” megsemmisítették.
- 1928. február 3-án született Pavlics Ferenc, a holdautó konstruktőre. Élete több ponton is kapcsolódik városunkhoz. 1943-tól egy éven át apai nagyszüleinél élt Rábatótfaluban, onnan járt be a szentgotthárdi gimnáziumba. A Műegyetem után a Gépipari Tervező Intézetben dolgozott, és tanított a BME-n. 1956 novemberében nyugatra szökött. A General Motors detroiti kísérleti laboratóriumából vezetett az útja 1961-ben az Apolló űrprogram tudósai közé. Ő állt a GM mérnöki csapatának élén, akik a Lunar Rovert, a világ első űrjárművét megalkották. Saját szabadalma volt a kerék megoldása, amiért külön NASA-díjat kapott. 1978-ban a GM Európába küldte kapcsolatot kiépíteni a vasfüggönyön túli országokkal. Munkája eredményeként a győri Rába gyár beszállítójává vált az amerikai cégnek, majd 1990-ben a cégóriás városunkat választotta az első keleti-európai gyárának helyszínéül. A rendszerváltás után Pavlics Ferenc neve és munkássága kezdett ismertté válni szülőhazájában is. A Műszaki Egyetemen 2006-ban gyémánt diplomát és egyidejűleg Botka Imre-díjat vett át. 2008-ben életműve elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemérem középkeresztjét, 2010 márciusában a Magyar Örökség Díjat kapta meg.
- 1928. március 11-én avatták fel az evangélikus templom előcsarnokának falán az I. világháborúban hősi halált haltak emléktábláját. A megemlékezés ünnepi beszédét Vakarcs Kálmán gimnáziumi tanár, ev. presbiter tartotta. A márványból készült emléktáblán 34 név szerepel.
- 1928 áprilisában Frühwald doktor előterjesztése nyomán a helyi képviselők indítványozták az Iskolaszanatórium létrejöttét. A cél érdekében egy öttagú bizottságot alakítottak, melynek vezetője dr. Vargha Gábor ügyvéd, tagjai pedig: dr. Frühwald István tb. orvos, Ipoly Henrik gimnáziumi tanár, Friedrich Ödön gyógyszerész és Dremmel Antal városbíró voltak. Az 1928/57. számú miniszteri fölterjesztésben leírt legjobb helyszín a zsidai erdő lett volna, de elegendő forrás híján ez nem valósulhatott meg, így helyéül végül a megüresedett óragyár épületét jelölték ki.
- 1928 júniusában készült el és szentelték fel a szentgotthárdi 359. számú Vajda Ödön cserkészcsapat zászlaját, melyet Sigray Margit ivánci grófnő adományozott számukra, s a szentgotthárdi hölgyek hímeztek ki.
- 1928. szeptember 9-én 10 ezer ember vonult zászlóik alatt és tüntetett Szombathely főterén az ipari és mezőgazdasági kiállítás utolsó napján Trianon ellen. Első szónokként dr. Lázár Andor, a nemzeti szövetkezetek elnöke kapott szót. Szentgotthárd képviseletében dr. Vargha Gábor ország gyűlési képviselő tartott hatásos beszédet.
- 1928 októberében adták át Farkasfán a Vargha Gábor nevét felvevő elemi iskolát. A falunak nem volt temploma, ezért az iskola építésekor a nagyterembe terveztek egy nyitható szárnyas ajtót, ami mögött az oltárt helyezték el.
- 1928-ban készült az első pontos térkép Szentgotthárdról. A képviselő-testület a csatornázás tervezése miatt írt ki pályázatot elkészítésére, a nyertes dr. Guóth Béla budapesti mérnök lett.
