• 1958-ban látták az utolsó teknőcöt a Holt-Rábában.

 

  • 1958-ban lett tagja Kuntár Lajos könyvtáros, író a Vasi Szemle szerkesztőbizottságának.

 

  • 1958 júniusában a pedagógusnapon Szabó Ferenc tanár megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címet, és külföldi jutalomüdülésben részesült.

 

  • 1958. szeptemberben döntés született arról, hogy a lakók anyagi szerepvállalásával villamosítják a Beloiannisz (mai Baross Gábor) utcát.

 

  • 1958 nyarán a szentgotthárdi Kaszagyár és a Selyemgyár egymással versengve egy-egy korszerű, családias kerthelyiséget nyitott meg kultúrházuk udvarán.

 

  • 1958. augusztus 13-tól szeptember 30-ig a Lapincs-híd felújítási munkái miatt lezárták a Szentgotthárd és Rábafüzes közti közutat.

  • 1953. február 16-án hunyt el Stankó József, aki 1945. március és 1952. december közt egymaga tanította be a gyár néhány ügyesebb magyar dolgozóját a kaszaszélesítés nehéz munkájára. Eredetileg csak osztrák szakemberek dolgozhattak a „farkaskalapácsokkal”, ők viszont 1945 tavaszán a szovjetek bevonulása után elhagyták az országot. Stankó József emlékét márvány emléktábla őrzi az egykori kaszagyári kultúrház földszintjén. Sírja a rábafüzesi temetőben van.

 

  • 1953. június 10-én került sor az első kivégzésre a „farkasfai” perekben hozott ítéletek nyomán. Sipos János (sz. 1928. július 4-én) farkasfai lakost kémkedés miatt ítélték halálra.

  • 1948. február 15-én a közeli határon halálos lövést kapott a 35 éves Aradi Ferenc kályhásmester, akinek „bűne” mindössze annyi volt, hogy haza szeretett volna térni a szülőföldjére.

 

  • 1948. március 1-jén zárt be a már csak 404 főt (elsősorban nőket) foglalkoztató Magyar Királyi Dohánygyár, mely 1894-től 1935-ig szivarokat, majd az utolsó években csak cigarettát gyártott. A valamikor közel 1000 dolgozót foglalkoztató gyárban még a világháborúk idején is folyamatos volt a termelés a fronton harcolók ellátása miatt. Gépei és berendezései Egerbe kerültek.

 

  • 1948. március 23-án a helyi képviselő-testület egy utcanév változtatás mellett döntött, mely szerint az addig Vass József nevét viselő útnak Táncsics Mihály nevét adták.

 

  • 1948. április 12-én bontották le a Széll Kálmán tér 14. szám alatt álló Kranyecz házat, amely a világháború alatt a belövések miatt annyira megrongálódott, hogy életveszélyessé vált. Régi fényképekről és képeslapokról jól ismerjük az impozáns épületet, főterünk legdíszesebb épülete volt.

 

  • 1948 májusában Magyarországon a cserkészmozgalmat az államhatalom hivatalosan megszüntette, a gyerekeknek be kellett lépniük az 1946-ban alakult úttörő mozgalomba. Csak a nyugat-dunántúli 3 megyében 62 cserkészcsapat működött akkor.

 

  • 1948 tavaszán avatták fel a Kossuth Lajos utca 6. szám, a Rendőrség épülete előtt a Magyar összefogás szobrát, melyet a forradalom és szabadságharc centenáriumára készíttetett Szentgotthárd nagyközsége.

 

  • 1948. május – júniusában érettségizett a gimnáziumban utolsó 8 évfolyamos osztály. Ezt követően csak a felső 4 évfolyamra iratkozhattak be a tanulók.

 

  • 1948. június 1-jén hunyt el dr. szentlászlói Vargha Gábor ügyvéd, országgyűlési képviselő. Közel hat évtizedig szolgálta Szentgotthárd fejlődését.

 

  • 1948. június 13-án közölte a szentgotthárdi rendőrkapitányság, hogy a körmenetek egyelőre nem tarthatók meg, azok engedélyezése a belügyminisztérium hatáskörébe került.

 

  • 1948. június 16-án az országgyűlés törvényt fogadott el az egyházi iskolák államosításáról. Ennek következtében a szentgotthárdi, kethelyi és zsidai római katolikus és az evangélikus iskola közös, az állam által kinevezett igazgató irányítása alá került.

 

  • 1948 júliusától fogadta 35 dolgozója gyermekét a selyemgyári óvoda. A gyárban dolgozó női munkaerő túlnyomó többsége három műszakban dolgozott, így óriási segítségükre volt a reggel 6-tól este 7 óráig nyitva tartó intézmény. Kezdetben a gyár területén belül, majd a létszám növekedése után a közelben, a vasút mellett épített új, korszerűen felszerelt, tágas helyen, a Gárdonyi u. 1. szám alatt (ma Szlovének Háza) fogadták az óvodás korúakat.

 

  • 1948. október 17-én hálaadó szentmise hangzott el a Nagyboldogasszony templomban a háború utáni fogságból hazatért férfiakért.

 

  • 1948. december 11-i rendeletével a minisztérium államosította és a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium igazgatása alá rendelte az Iskolaszanatóriumot. Korábban alapítványi fenntartásban működött. Az intézmény 1945-47 között katonai kórháznak adott otthont. 1948 októberben épülete 300.000 Ft-ból megújult és kibővült, már 180 diák számára biztosított tanulási és gyógyulási lehetőséget.

 

  • 1943. május 1-jén jelent meg a Vasvármegye folyóiratban Vakarcs Kálmán cikke a „százéves szentgotthárdi kaszinó” címmel. Megalakulásakor, 1843-ban az Olvasó Egylet nevet viselte Szentgotthárd legrégebbi egyesülete, melynek elnöki tisztét mindig a település legtekintélyesebb vezetői töltötték be. Az egylet tagjai összejöveteleiket a ma is álló Széll Kálmán tér 14 szám alatti épületben tartották, jelentős szerepük volt a magyarosításban.

 

  • 1943. május 18-án kapott iparengedélyt a Nyugat-magyarországi Faáru Kft. Törzstőkéje egyik felét a kaszagyár, a másikat egyéni befektetők biztosították. Gyermekbútorokat és játékokat, fa háztartási cikkeket, mezőgazdasági eszközöket készítettek, öt évvel később beszüntették az önálló működést.

 

  • 1943. június 4-én hunyt el Szentgotthárdon Saád Henrik Jakab ciszterci tanár és áldozópap. Egerben született 1861. augusztus 12-én. 1909 és 1915 között jószágkormányzó volt a szentgotthárdi apátságban, később Baján, Egerben és Zircen tanított. 1931-ben visszatért városunkba, haláláig alperjel volt. Az 1938-as jubileumi évben a Nagyboldogasszony templomba készült két harangunkon az ő verssorai olvashatók. Temetőnk ciszterci sírboltjában nyugszik hat rendtársával együtt.

 

  • 1943 júniusában, Széll Kálmán egykori miniszterelnök születésének 100. évfordulójára jelent meg S. (Sárkányné) Halász Terézia könyve, melynek elkészítéséhez a néhai politikus Rátóton élő lánya, Bernrieder Jánosné Széll Ilona a szerző rendelkezésére bocsátotta a család birtokában lévő levelezéseket és egyéb iratokat.

 

  • 1943 szeptemberében kezdődött az 50. tanév a szentgotthárdi gimnáziumban. A háború miatt nem szervezetek ünnepséget, az évfordulón megjelentetett évkönyvben megemlékeztek a frontokon szolgáló tanáraikról és a harctéren elesett diákokról. Beszámoltak a tanítást akadályozó szénhiányról, a gyakori légiriadókról.

  • 1938. január 24-én Székesfehérvárott hunyt el P. Molnár József Arkangyal. 1887. november 1-jén Vasszentmihályon született, tehetsége a szentgotthárdi algimnáziumba juttatta. Érettségit Nagyszombaton szerzett, majd Pozsonyban és Rómában hallgatott teológiát. 1908-ban lett a ferences rend tagja. Felvidéki iskolákban tanított filozófiát, míg Trianon után kiutasították Csehszlovákiából. Budapestre került, ahol a rend kormánytanácsosa volt, majd tanított Nagykanizsán és Szombathelyen. 1936 júliusában szülőfaluja templomában tartották ezüstmiséjét, mely ünnep egybeesett szülei aranylakodalmával és édesapja fél évszázados sekrestyés szolgálatával.

 

  • 1938. április 20-án hunyt el Ruzsonyi Béla magyar-latin szakos tanár. 1888. március 21-én a Nógrád megyei Magyarnádoron született. 1912-ben került a gimnáziumunkba. Munkatársa lett a Szent-Gotthárd újságnak, ahol verseit és tanulmányait is megjelentették. Harcolt az világháborúban, ahonnét 1918 késő őszén kitüntetéssel tért haza. Vezette az ifjúsági önképző kört, 1933-ben igazgatóhelyettessé nevezték ki. 1936. január 5-én igazgatói címmel tüntették ki. Sírja a temetőnkben van.

 

  • 1938. május 15-én Szentgotthárd település hármas ünnepet ült: A budapesti Eucharisztikus Világkongresszusra készülve megemlékeztek Szent István király és Szent Gotthárd püspök halálának 900. évfordulójáról is. Az ünnepi szentmise keretében Grősz József megyéspüspök felszentelte a Nagyboldogasszony templomban az I. világháború idején elvitt harangok helyett beszerzett újakat, egy 965 és egy 60 kg-osat. Az utóbbit közadakozásból vásárolták. A szentmise után a főtéren tartottak díszünnepséget, melyen dr. Vargha Gábor mondott ünnepi beszédet. Az alkalomra jelent meg a szentgotthárdi Katolikus Egyházközség kiadásában az Emlékfüzet Szent Gotthárd halálának kilencszázéves évfordulóján 1038-1938 című munka Borian Elréd plébános tollából, illetve a ciszterci rend kiadta a Vasi Szemle könyvei sorozatban Piszter Imre perjel művét: Szent Gotthárd püspök és a szentgotthárdi cisztercita apátság rövid története címmel.

 

  • 1938. június 19-én este 9 óra 21 perckor érkezett Győrből Szombathelyre az állomásra gondosan megtervezett országjáró útja során a Szent Jobbot szállító vonat, ahol Grősz József püspök fogadta. A szentgotthárdi ciszterci szerzetesek szervezésében oda eljutó szentgotthárdiak és környékbeliek is saját szemükkel láthatták nemzetünk jelképeit.

 

  • 1938 júniusában a Vasi Szemle 1938/3. számában jelent meg a Rátóton élő Bernrieder Katinkának, Széll Kálmán unokájának a Rába-vidék madár faunájáról végzett kutatása, ahol a környékünkön élő madárfajokat ismertette.

 

  • 1938. október 12-én hunyt el Szentgotthárdon Pum Károly tanító. 1858-ban született Felsőőrön, a tanítóképzőt Felsőlövőn végezte. 1878-tól tanítója, 1894-től igazgatója lett a szentgotthárdi elemi iskolának. A zirci ciszterci elöljárókkal együtt nagy szerepe volt a település magyarrá válásában. Egyházi és dalos-egyleti karmesterként, a tanonciskola igazgatójaként, a Szentgotthárdi Magyar Asztaltársaság elnökeként, lelkes állatvédőként meghatározó alakja volt Szentgotthárd közéletének. 1921-ben vonult nyugállományba. Sírja a régi temetőnk díszsorában található.

 

  • 1938. október 15-én szavazta meg a képviselő-testület, hogy a nagyközségen átvonuló addig kátrány és makadám borítású törvényhatósági utakat a következő évben kockakővel újítják fel, mert az addigi felület nem vált be.

 

  • 1938 októberétől Vámos Sándor gimnáziumi tanár már gyűjtötte a meteorológiai és a vízrajzi megfigyeléseket.

 

  • 1938-tól kapcsolódott be a helyi labdarúgó egyesület a megyei bajnokságba. Ezt megelőzően csak „barátságos” mérkőzések voltak a környező magyar és osztrák településekkel. Ebből az alkalomból felavatták az új sportpályát a kethelyi patak mellett, ahol azóta is van.

 

  • 1938-ban vált külön szervezetileg Szentgotthárdon az evangélikus és a református közösség.

  • 1933-ban jelent meg Schwartz Elemér: Szentgotthárd és vidéke a ciszterciták letelepedése előtt című írása.

 

  • 1933-ban dr. Vargha Gábor újjászervezte és elnökként koordinálta a helyi vöröskereszt szervezetet.

 

  • 1933 márciusában jelent meg a Vasi Szemle legelső száma, melynek címlapján a Folia Sabariensia cím szerepelt. Dr. Pável Ágoston is az alapítók között szerepelt. Őt nevezték ki az első főszerkesztőnek, mely tevékenységet 1944-ig látta el.

 

  • 1933. augusztus 2. és 15. között tartották Gödöllőn a IV. Világ Jamboree versenyt. A szentgotthárdi cserkészek 29 fős csapata parancsnokuk, Ravasz Endre vezetésével sikeresen vett részt a rendezvényen. Gödöllői táborhelyük előtt kaszagyári kaszákból készítettek hatalmas bejárati kaput, mellyel elnyerték a világtalálkozó (világ összes cserkészének „olimpiája”) nagy zászlószalagját. Jelen volt 54 ország 25 792 cserkésze, valamint lord Baden-Powel, a cserkészet létrehozója Angliából. Gimnáziumunk tanulói közül ott volt Kuntár Lajos.

 

  • 1933. szeptember 2-3-án dr. Frühwald István járási orvos szervezésében Szentgotthárdon zajlott a magyar polgári védelem első nagyszabású éjjeli gyakorlata. Az eseményen képviseltette magát Vas megye elöljárósága, részt vett 1600 tűzoltó, köztük 600 külföldi Ausztriából és Pozsonyból, leventék, a csendőrség, egészségügyi dolgozók. A szimulált légitámadást 4 Szombathelyről felszállt sportrepülőgép hajtotta végre, a „gáztámadás sérültjeit” gázmaszkos mentőosztagok látták el, a Kaszagyárban fellobbant „tüzet” a Rábából kiemelt vízzel „oltották”.

 

  • 1933. szeptember 10-én adta hírül a Kis Újság, hogy a szentgotthárdi Selyemgyár elbocsátotta tisztviselőit, tervezik a termelés beszüntetését. Szeptember 20-án a községi testületi ülésen a munkások a Selyemgyár bezárásának megakadályozása végett dr. Vargha Gábor országgyűlési képviselő támogatását kérték. A gyárban csak 1935-ben indult újra a termelés.

 

  • 1933 októberében kezdeményezte Illyés Károly szentgotthárdi apátsági főerdőmérnök egy fűrészüzem létesítését. Az üzem 1933-34-ben az alsórönöki vasútállomás mellett épült fel, új munkalehetőségeket teremtett.

 

  • 1933. november 26-án ünnepelte alapításának 750. évfordulóját a szentgotthárdi cisztercita apátság. A rendezvényen megjelent Szekfű Gyula neves történész, akadémikus és dr. Schwartz Elemér szentgotthárdi kötődésű nyelvészprofesszor. A megnyitó beszédet Piszter Imre perjel tartotta, majd Gerevich Tibor egyetemi tanár tartott előadást A ciszterciták a művészetben címmel.

További cikkeink …

  1. 1928-as év eseményei
  2. 1923-as év eseményei
  3. 1918-as év eseményei
  4. 1913-as év eseményei
3. oldal / 8

Századok szerinti szűrés

Népszerű írásaink