Augusztus végétől október végéig Szentgotthárd utcáin sétálva szőlőillatot érzünk majd’ minden ház udvarából, kertjéből. Bepillantva lugasokat, kordonokat láthatunk, amelyeken futó szőlő hatalmas levelei közül, óriási kék fürtöket pillanthatunk meg. Ez a kurmin vagy kormin, amelyet szívesen fogyasztunk, belőle szörpöt, lekvárt, pálinkát készítünk.

Az Európában a XIX-XX. század fordulóján pusztított filoxera járvány után  számos direkt termő és a betegségeknek ellenálló szőlőfajtát telepítettek Észak-Amerikából. Ezek közé tartozik a Concord, népi nevén kurmin vagy kormin. Fürtje laza, hosszú, a szemek éretten kékek, hamvasak. A szőlőszem héja vastag, a húsa egybeálló. Magjai általában nagyok, de létezik magtalan változata is. Jellegzetes illata van.

A filoxéra, (szőlőtetű, a levéltetvek közé tartozó, a szőlő gyökerein élősködő rovar) az l860-as években, Amerikából érkezve jelent meg Európában, óriási pusztítást okozva a szőlőterületekben. Korzikán, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Dél-Németországban, majd Ausztriában is jelentkezett. Magyarországi megjelenéséről 1874-ben, a Földművelési Ipari és Kereskedelmi miniszter országos felhívásából szereztek tudomást a szőlőtermelők. A fertőzés lokalizálására hozott szigorú intézkedések sajnos nem hoztak eredményt, így a fertőzött szőlővesszőkkel igen gyorsan elterjedt az egész ország területén.

Az 1896-os felmérések a Vallás és Közoktatási Minisztérium által szorgalmazott kérdőívezések alapján készültek. Eszerint a legtöbb magyar borvidéken 40-60%-os veszteséget is elkönyvelhettek – Európa többi szőlőtermelő területéhez hasonlóan.

A védekezés legjobb módszerének nemzetközi tapasztalatok alapján a szénkénegezést tartották, de például a szőlőültetvények elárasztásával is próbáltak védekezni. A modern szőlészeti szaporító eljárások elterjedése, a fertőzésmentes „anyatelepek” létrehozása és a megfelelő, rendszeres trágyázás is segítette a védekezést.

A közvetlen védekezés mellett megindult a fertőzésnek ellenálló, direkttermő szőlőfajták telepítése is. A jó tapasztalatok hatására folyamatosan elapadt az amerikai fajtákkal szembeni kezdeti bizalmatlanság. Magyarországon többek között a Noah, Elvira, Othelló, Izabella, Herbemon, Jacquez, Clinton, Canada, York Madeira és Concord fajtákat telepítették.

A direkttermők a hagyományos eurázsiai borszőlőkhöz (Vitis vinifera) képest egyszerűbben, oltás nélkül, közvetlenül vesszőről szaporíthatók. Az ilyen szőlőkből készült borok minősége nem a legjobb. Színük, illatuk különleges, már kis mennyiségben is felismerhető, ha más borhoz keverik őket. A borászok a direkttermő ízt rókaíznek, poloskaíznek, esetleg labruszkaíznek nevezik. Gyümölcsként, szőlőléként, lekvárként fogyasztva azonban a direkttermők igazán finomnak mondhatók.

Az érvényes Bortörvény – 1997. évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról – rendelkezése szerint a direkttermő szőlőből készült bort forgalomba hozni tilos, és ilyen szőlőt telepíteni sem szabad. Ennek oka az, hogy az amerikai szőlőfajták több pektint tartalmaznak, mint európai társaik. A pektin bomlásakor (a must forrásakor) metilalkohol keletkezik. Így a borban az egészségre veszélyes metilalkohol is nagyobb mennyiségben fordul elő.

Magyarországon több törvény is korlátozta és korlátozza a direkttermő szőlők termesztését. A direkttermő fajtákból készült borok piaci megjelenése után nyilvánvaló lett, hogy részesedésük a borpiacból – különösen az Alföldön – aránytalanul nagy. Ezért már 1935‑ben gondolkodtak az ültetvények kivágásáról, illetve a szőlők átoltásáról, nemesítéséről.

A kurmin ma csak házikertben, illetve a meglévő, legfeljebb 1000 m2 területű ültetvényben termeszthető fajta. Az ennél nagyobb ültetvények tőkéit a 2000. év végéig ki kellett vágni.

A kurmint házikertben rendszerint kordonosan nevelik, vagy a házak mellett lugasokat alakítanak ki belőle.

A kurmin (Concord) az alapja Dél-Burgenlandban népszerű helyi italkülönlegességnek is, az Uhudler-nek. Ez az ital Ausztriában is csak szigorú, törvény által szabályozott keretek között forgalmazható, továbbá a vendéglátásban és a kereskedelemben nem nevezhető minőségi bornak.

A kurmin (Concord) direkttermő szőlőfajta, amely Szentgotthárd és környéke lakosságának egyik kedvelt gyümölcse. Frissen és tartósítva egyaránt szívesen fogyasztják.

> Németh Márton: Ampelográfiai album : Alany-, direkt termő és csemegeszőlő fajták. Bp. : Mezőgazdasági K. 1975. p. 15., 95-102.

> A pusztító filoxéra – 1874-1914. In: http://www.bor-neked.hu/borlexikon/bortudomany/bortortenelem/a-pusztito-filoxera-1874-1914 (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> A direkttermő szőlők kiirtásának, ill. megtartásának vitája. In: Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5. http://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_KN-1935_20/?pg=64&layout=s (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> dr. Zanathy Gábor: Magyarországon előforduló direkttermő, régi rezisztens és interspecifikus szőlőfajták. In: Agro napló, 8. k. 2004. 12. sz.- A kormin - a névadóról. In: http://www.kormin.hu/nevado.html (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> Terebess gyümölcskalauz: Direktteremő szőlőfajták. In: http://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/szolo.html (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> Rába völgyi gyümölcsút. In: http://www.csorotnek.hu/turizmus/raba-volgye-gyumolcsut (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> Az őrségi szőlőtermesztés hagyományai (Kapornak helytörténeti gyűjtemény). In: www.vasivirtualismuzeum.hu (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása. In: Tanulmányok az Őrség monográfiájához. Budapest : Államtudományi Intézet, 1943.

> Barátné Tóth Ella: Zalai szőlőfajták, szüret, hagyományok. In: http://www.otvenentul.hu/tarsasag/index.php/blogs/view/9025 (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> Kormin szőlő pálinka és Kormin szőlőlekvár. In: http://www.orseg.info/hu/info/gasztronomia/vedjegyes-termekek/index.html (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> Magyarországon előforduló direkttermő, régi rezisztens és interspecifikus szőlőfajták. In: http://www.direkttermo.hu/ (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> 1997. évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. In: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=9540 (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> 1998. évi XXXIX. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról. In: http://hnt.hu (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> Fincza Zsuzsa: Biokertészet hókuszpókusz nélkül – Direkt(termő) Kormin, a hamvas kékbogyójú legfinomabb szőlő. In:https://www.zaol.hu/biokerteszet/2010/09/biokerteszet-hokuszpokusz-nelkul-direkttermo-kormin-a-hamvas-kek-bogyoju-legfinomabb-szolo-1. (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> Uhudler. In: https://de.wikipedia.org/wiki/Uhudler (Letöltve: 2015. 12. 15.)

> Fotó: Kovács-Buna József