1772-es év eseményei

1772. március 7-én halt meg Szentgotthárdon Mathias Gusner ciszterci laikus testvér, festőművész, a szentgotthárdi apátsági épületegyüttes festményei többségének az alkotója. 1694. szeptember 7-én született Allandban, 1727-ben Heiligenkreuzban tett szerzetesi fogadalmat, de pappá nem szentelték fel. Leeb apát Bécsbe küldte tanulni a barokk festő, Altomonte mellé. 1734 után Gusner az épülő szentgotthárdi apátságban dolgozott. Elkészítette négy korábbi heiligenkreuzi apát portréját, melyeknek ma digitális másolatai láthatók a Robert Leeb teremben. A kolostorban és a templomban ő festette a fali- és oltárképeket. A falfestmények esetében az „al secco” (száraz falra festés) technikáját alkalmazta. Ilyen módszerrel készült a mennyezeti secco a refektóriumban, a könyvtárteremben és a Robert Leeb teremben. Az ő alkotásai a sekrestyében a hálaadó imazsámoly olajfestménye, a templomban az összes oltárkép, valamint „A hit diadala” és „A Bárány végső győzelme” c. mennyezeti képek. Ez utóbbiak keretezését 1784-ben átfestették Dorfmeister István és fia, amikor a szentgotthárdi csatát ábrázoló freskót készítették. A főoltárképen Gusner a ciszterci hagyományokat követve Mária mennybemenetelét ábrázolta. Tehetségét mutatják a mellékoltárok (Szent Bernát, Szent Gotthárd Szent József és az Árpád-házi szentek) képei is. A szentgotthárdi Temetőkápolna (https://honismeret.com/ep%C3%ADtett-kornyezet/95-temetokapolna) kriptájában helyezték örök nyugalomra. A kripta a Nemzeti Sírkert része.

1775-ös év eseményei

• 1775. augusztus 12-én halt meg Eberl Gotthárd ciszterci szerzetes, szentgotthárdi plébános. 1726. április 3-án Kethelyen született Eberl Antonius néven. 1747-ben tett szerzetesi fogadalmat a Bécs melletti Heiligenkreuzban, 1750-ben szentelték pappá. Visszakerült Szentgotthárdra, ahol plébánosként szolgált. 1756 körül a temetőkápolnáttoronnyal, és kriptával bővítette. A kriptában összesen 15 sírhelyet alakítottak ki a rend tagjai részére. Itt pihen maga Eberl Gotthárd és az épülő apátságban dolgozó szerzetesek mesterei: Kaspar Schrezenmayer asztalos és Mathias Gusner festőművész.

1777-es év eseményei

1777. február 17-én rendelte el Mária Terézia királynő a szombathelyi egyházmegye felállítását, ezzel önálló püspökség alapítását. Ugyanezen a napon nevezte ki első püspökének Szily Jánost, aki a következő 22 évben szemináriumot, püspöki palotát, székesegyházat (halála után fejezték be építését), nyomdát, könyvtárat, régészeti gyűjteményt hozott létre. 1779-ben ő szentelte fel a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templomot Szily püspök 1735. augusztus 30-án született a Sopron megyei Felső-Szoporon, 64 éves korában 1799. január 3-án hunyt el Szombathelyen.

1777. augusztus 20-án foglalta el püspöki székét Mária Terézia rendelkezése nyomán Szily János a győri kerületből önállóvá vált szombathelyi egyházmegye élén. A már idős Faludi Ferenc költő verssel köszöntötte: „A drága Szily név írva legyen égben, A föld színén pedig légyen ditsőségben. Ez ez egész Megye buzgó óhajtása….” Az ünnepi szentmisén jelen volt Batthyány József esztergomi hercegprímás.

1779-es év eseményei

• 1779. március 16-án Szily János szombathelyi megyéspüspök felszentelte az ekkorra teljes pompájában elkészült szentgotthárdi ciszterci apátsági templomot. Ezen a napon tartotta aranymiséjét Alberik Fritz apát. A nagyszabású építkezést kezdeményező Robert Leeb apát 1755-ös halála után az ő gondos gazdálkodása tette lehetővé a templom és kolostor építésének befejezését.

1782-es év eseményei

1782. április 4-én hunyt el Szentgotthárdon Kaspar Schrezenmayer asztalos és fafaragó mester. 1693. augusztus 13-án született Eschingenben. Már képzett mester volt, amikor 1724-ben belépett ciszterci rendbe, nem szentelték pappá. A mélyen vallásos, istenfélő műbútorasztalos ettől fogva választott rendje megbízásait teljesítette kiváló minőségben. Az első heiligenkreuzi szerzetesekkel érkezett Szentgotthárdra. Az épülő kolostorszárny földszintjén berendezett műhelyében számtalan segéd fordult meg vezetése alatt, pl. Braun József, a Mária Immaculata-szobor készítője. Négy évtizeden keresztül az ő műhelyében készült a templom és kolostor valamennyi asztalos munkája. A szobrász Schnitzerrel együtt alkották meg a szószéket, az orgonakarzat stallumait. A sekrestyében található bútorok is művészi tehetségéről tanúskodnak: Ilyenek a fenyőfa alapon diófa, diógyökér, jávorfilé és ébenfa berakással készült, az egész falat elfoglaló szekrény, az imazsámoly vagy az egykori kézmosó, melyeknek tetejét aranyozott kagylós párta díszíti. A kiváló műbútorasztalos a szentgotthárdi temetőkápolna kriptájában nyugszik, amely a Nemzeti Sírkert része.

1784-es év eseményei

• 1784. április 26-án kibocsátott rendeletével II. József (1780-90) államnyelvvé tette birodalmában, így Magyarországon is a német nyelvet. Uralkodása idején több szerzetesrendet, kolostorokat megszüntetett, vagyonuk állami kézbe került. Heiligenkreuz és Szentgotthárd ciszter apátságát nem érintette a szekularizációs törekvés. Az uralkodó temetkezési előírásai miatt viszont az új szentgotthárdi templom kriptáját le kellett zárni, az eredetileg ide készült Schnitzer-szoborcsoportot a temetőkápolnába vitték át.

• 1784-ben készítette el Dorfmeister István az európai hírű szentgotthárdi csatát megörökítő mennyezeti freskót a Nagyboldogasszony templomban Alberik Fritz ciszterci apát megbízásából. A kupolafestmény a keresztény seregek és Lipót király diadalát ábrázolja a pogány törökök felett. Az egyik, kronosztikonos felirat is ezt sugallja: „A (fél)holdat földre terítik Lipót király fegyverei. 1664.” A győztes hadvezért, Montecuccolit fehér lovon ülve láthatjuk. A műalkotás középpontjába Szűz Máriát, a magyarok patrónáját helyezte, alatta pedig a szentgotthárdi monostor képét ismerhetjük fel. A felirat magyarul: „Ahogy általad szétszórva futott a hit ellensége, Úgy legyen oltalmad alatt, Anyánk, biztonságban e hely.” A monumentális freskót Dorfmeister a fia, József közreműködésével készítette. A fiú az illuzionisztikus építészeti elemeket, vagyis a késő barokk ízlésű keretező díszítést festette.

1785-ös év eseményei

• 1785-ben a II. József által elrendelt összeírás szerint Vas vármegyében az alábbi 6 kerület volt: 1. szombathelyi, 2. kemenesaljai, 3. körmendi, 4. tótsági az Őrséggel és a Vendvidékkel, 5. németújvári, 6. kőszegi. Minden kerület 3-3 járásra oszlott. Szentgotthárd a 4. kerületben volt járási székhely. A közigazgatási szervezet később többször is megváltozott. 1785-ben volt az első jelentős népszámlálás.

1789-es év eseményei

• 1789-ben az apátság átépíttette a szentgotthárdi római katolikus iskolát, két tanterem, tanítói és segédtanítói lakás épült. A kántortanító Kern János lett.

1790-es év eseményei

• 1790-ben távolították el az 1677-ben épült templom tornyát, mert akkor már állt és fel is volt szentelve az új barokk templom. A Széchényi György által építtetett templomot ettől kezdve a ciszterci szerzetesek magtárként használták. Ezért maradt fenn a magtártemplom elnevezés. 1980-as években felújították és kibővítették az épületet. 1988 óta városi színházként működik.

1792-es év eseményei

1797. május 29-én halt meg Sopron városában id. Dorfmeister István. A jeles barokk festő Bécsben született 1729-ben. A bécsi akadémián tanult, majd szinte kizárólag Magyarországon (Sárvár, Sopron, Szombathely) dolgozott. 1784-ben jött először Szentgotthárdra, Alberik Fritz apát megbízá-sából ekkor festette meg a fia közreműködésével a templom még hiányzó mennyezeti képét, a szentgotthárdi csatát. Ábrázolta a győztes hadvezért, Montecuccolit, érzékeltette I. Lipót (Leopoldus) ural-kodó diadalát is, de a középpontba Szűz Máriát, Magyarország patrónáját helyezte. Felis-merhetjük a freskón a háttérben a szentgotthárdi apátság képét is. Ugyanekkor a templom-ban korábban elkészült kupolafestmények kereteit is némiképpen átfestették, hogy egységes formát mutassanak. Reutter apát megrendelésére festette meg 1795-96-ban a reprezentatív igényű apáti fogadószoba történelmi és rendtörténeti témájú képeit. A nagy méretű pannó-kon Theophil Heimb ciszterci rendi történetíró munkája alapján 6 történelmi tárgyú és négy kiegészítő tájképen ábrázolta a magyar történelem és a szentgotthárdi apátság történetének főbb állomásait: az „első alapítást” III. Béla korában, a „második alapítást” III. Károly idejéből, a mohácsi és a szentgotthárdi csatát, a gotthárdi és a szombathelyi építkezéseket. Az eredeti helyükön csak a művek digitális másolatait láthat-juk. Sopron városában a várkör közelében utca viseli Derfmeister nevét.

1793-as év eseményei

• 1793. június 6-án temették el Elizabeth Gluberint Szentgotthárdon, aki 77 évet élt. Halotti anyakönyve szerint obstetrix, azaz bába volt.